Zsoldos Tamásné

 

Öveges József életútja

 

(Az ELFT Általános Iskolai Oktatási Szakcsoport 2004-ben kiadott füzetének fényképek nélküli anyaga)

 

"A legnagyobb boldogságom,

ha másnak tudást és örömet nyújthatok."

/Öveges József/

 

 

Kevés olyan egyénisége van a magyar pedagógia történetének, aki szűkebb szakmája művelésén, tanításán keresztül olyan széles tömegekre hatott, mint ő. A fizika területén neki sikerült először megtalálnia azt a stílust, nevelő módszert, amely feltétele a tudomány és a tömegek találkozásának.

A tudomány-népszerűsítés rangjának megteremtésében is Öveges professzoré az érdem: 32 könyve, 223 cikke, 256 rádió és televízió adása tanúskodik erről.

Öveges József a legelső Kossuth-díjas tanár, aki „milliók szívébe oltotta be a fizika szeretetét” indokolta az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, amikor elsőként neki ítélte oda a Prométheusz érmet.

 

Az életpálya kezdete

A család történetéről Öveges professzor így vallott 1976-ban: „Öregapám, Mihálovics István (1838-1894), egy Balaton melletti iparos család sarja, kezdő orvosként került Pákára. Körzetébe 23 kis falucska tartozott. A zalaegerszegi Zsilinszky Borbálát (1845-1927) vette feleségül. A hozományból egy szoba-konyhás lakást építettek. Az volt az orvosi rendelő is. A háztelek kissé csonka volt, mert az előző tulajdonos, egy sokgyermekes koldusparaszt öt kenyérért eladta a házhely egy részét, hogy gyermekei életét mentse egy fagyos télen. Öregapám a tervezett második szobát harmincéves körorvosi működése alatt sem tudta felépíteni, mert a szegény nép csak a halálos ágyához hívott orvost.” ³⁷ A nagyapa halála után egy fiatal tanító, Öveges József (1871-1910) került Pákára. Feleségül vette az orvos tizenhat éves lányát, Mihálovics Ilonát (1877-1953). Göcsejben, Páka községben született meg legidősebb fiuk Öveges József 1895. november 10-én.

A másik nagyapa, Öveges Alajos (1837-1906) a Győr megyei Pér községnek volt negyvenöt éven át szeretett néptanítója. Nyugalomba vonulásakor (1901-ben) fiát, Öveges Józsefet kérte utódjául, aki addig Pákán és Náprádfán tanított. Költözésükkor Pér lakossága „Megjött az új mester!” felkiáltással fogadta a szekéren érkező Öveges családot.

A kis József első tanítója édesapja volt, aki az elemi iskola öt osztályában nevelte, tanította. Később, mint tanítógyerek, ingyenes ebédet kapott a győri bencéseknél. Öt diáktársával együtt öregkisasszonyoknál élt, akik minden tantárgyból kikérdezték lakóikat, így azok szorgalmas, jól tanuló gyerekekké váltak.

„Édesapám 38 éves korában hirtelen meghalt. Édesanyám négy kiskorú gyerekkel Győrbe költözött, mert az elemi után mind a négy gyermekét tovább akarta taníttatni a semmiből. Abból a kevés pénzből éldegéltünk, amit holmijaink eladásából félretett. Szomszédai, látván hősies küzdelmét gyermekeiért, azt tanácsolták, hogy adjon bennünket inasnak, akkor majd keresünk. Akarta, hogy tanuljunk. Mi is ezt akartuk. Megszerettem derék bencés tanáraimat, akik a diáksegély alapból egyszer még új ruhát is adtak. Osztályfőnököm pedig keveset viselt klepetusával ajándékozott meg. Gyakran fájt a fejem. Most már tudom mitől. Az éhségtől. De ezt akkor tudtam meg, mikor a hatodik gimnáziumi osztály elvégzése után bekövetkezett a nagy fordulat életemben, és akár háromszor is jóllakhattam, és nyugodtan tanulhattam villanyfénynél, nem kellett esténként a petróleummal is spórolnunk.

Vágyakozva láttam, hogy milyen békességben élnek hivatásunknak derék bencés tanáraim. Hallottam, hogy valamikor az utcán csatangoló gyermekek oktatására alakult meg a Kegyes Tanítórend, a piaristák rendje.” ³⁸

Öveges József 1912. augusztus 27-én felvételt nyert a Piarista Tanítórendbe. „Szokás volt, hogy mielőtt vakációra utaztunk volna, a kispap csoport búcsútisztelgésre megjelent az atyáknál. Egy ilyen alkalommal a jó Pózna tanár úr, aki engem tanított, így szólt:

- Melyikük az az Öveges?

- Én vagyok, kérem!

- Magáról hallottam a legtöbb szépet!” ³⁹

Egy évi váci noviciátus után a gimnázium hetedik és nyolcadik osztályát a Kecskeméti Piarista Gimnáziumban végezte. Itt jeles eredménnyel érettségizett. Egyetemi tanulmányait a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen végezte 1915-1919 között, mint számtan-fizika szakos tanárjelölt. Szaktárgyaiból az összes vizsgáját kitüntetéssel tette le. 1919. december 10-én kapott középiskolai tanári diplomát. Két professzor terjesztette fel maga mellé tanársegédi állásra. A későbbi Nobel-díjas Hevesi György pedig gyakornoki állást ajánlott neki. Sajnos a Tanácsköztársaság bukása miatt meghiúsultak tervei, és Övegest a tanítórend vidékre helyezte.

Tanári állomásai

Szeged	1919. november 30.	-	1922. június 30.
Tata	1922. július 1.	-	1924. június 30.
Vác	1924. július 1.	-	1930. június 30.
Tata	1930. július 1.	-	1940. szeptember 30.
Budapest	1940. szeptember 30.	-	1948. július 30.

 

Piarista gimnáziumában élt és dolgozott mint középiskolai tanár.

A tanári pálya választásában jelentős szerepe volt családja pedagógiai hagyományainak. Ősei atyai ágon kétszáz évre visszamenően mind néptanítók voltak. Ő sem gondolt más hivatásra. Nemcsak a tudásközlés izgalma, hanem a nevelés szépsége is vonzotta, hiszen tizennégy éves korától ő is szeretetre szoruló félárva gyermek volt. A Tatai Kegyes Tanítórend 1937-es értesítőjében a tanítást a legnehezebb fizikai munkához, a zsákhordáshoz hasonlította: „Emez a fizikai tehetetlenségi erőt, amaz a szellemi tehetetlenséget hivatott legyőzni.” ³⁹

Saját bevallása szerint a számtan-fizika szakot azért választotta, mert ösztönösen vonzódott a tárgyi, a bizonyítható igazságok felé. Gyermekkorát falun töltötte, a természet csodáinak zaklató kérdéseivel. Választ nem kapott, mert nem volt sem könyv, sem ember, aki megmagyarázhatta volna a jelenségeket. Mikor tanítani kezdett, még alig akadt olyan tudományos könyv, amelyet ajánlhatott volna az ifjúságnak. Ezért kezdte el maga a könyvírást.

Az egyetemen is csak az első évben Eötvös Loránd óráin látott előadási kísérleteket. Még a meteorológiát is elméletileg oktatták. Öveges egy német nyelvű könyvet kapott kölcsön, amely a mindennapi megfigyelések alapján közölt meteorológiai ismereteket. Ő is megpróbálkozott az írással. Vidéki tanársága harmadik esztendejében elkészítette első kéziratát Időjóslás és időhatározás címmel. Csak úgy akadt rá kiadó – a tatai Engländer cég, ha előzőleg összeszed kétezer előfizetőt. Így gyűjtötték Csokonai korában is az előfizetőket! Öveges József felhívásának azt a meghökkentő címet adta: Öveges József felhívásának azt a meghökkentő címet adta: „Adja el az esernyőjét!” Később már próbaív benyújtása nélkül is megkötötték vele a szerződést.

Fiatal tanár korában az óraközi szünetekben gyakran olvasgatott az udvaron. Egyik idősebb kollégája megjegyezte:

Fiam, meglátod, te még nagy ember leszel! Minden idődet kihasználod.

Irodalmi munkássága 32 könyv, sok-sok cikk és feljegyzés. Közülük néhányat idegen nyelvekre is lefordítottak.

Könyvei áttekinthető beosztásúak. Szerkesztésmódjára jellemző, hogy betűforma váltásokkal kiemelte a lényeget, rajzokkal illusztrálta a kísérleteket. Ez az első világháború után nagyon újszerű volt Magyarországon. Lelkiismeretességét jellemzi a gyorsan egymásra következő kiadásokban végrehajtott apró változtatások. Ezek a könyvek használhatóságát nagyban emelték. Az egyes rövid alfejezeteket címmel látta el. Piarista őse, Lutter Nándor példáját követve mértékegység-átalakításokat végzett.

            Tatai tanárként kapott megbízást a tankönyvírásra. Igazgatója tanúja volt egyik órájának, ahol a zárójelenetben Öveges József a tanítványaitól megkérdezte: „Ki akar most jelesre felelni a jövő órai leckéből?” Az egész osztály felnyújtotta a kezét. Nemsokára a tankönyvkiadó vállalat igazgatója kereste fel, s felkérte a Kis fizika megírására. Az 1936-os tanév végén a kiadóvállalat vezetője megkérdezte a tanárok véleményét a tucatnyi új tankönyvről, s megállapította, hogy tankönyveikért együttvéve sem kaptak annyi dicséretet, mint az Öveges által írott Kis fizikáért.

1945 után is használatban maradt három tankönyve: Kis fizika, Összefoglaló kérdések a fizikáról, Kísérleti fizika I-II. A tanításban szerzett tapasztalatai keltek életre e műveiben. Erre önérzettel mutatott rá néhány cikkében olyan tankönyvírókkal szemben, akik sohasem tanítottak középiskolában, és mégis középiskolai tankönyveket írnak, tanügyi reformokat hajtanak végre.

            Öveges József húsz éven át tanított vidéken. A kitűnő tanár híre messze terjedt, s a Főváros piarista gimnáziumába helyezték. Budapesten a Pesti Barnabás utca és a Március 15. Tér sarkán állt a Piaristák Háza. Dunára néző szobájában élt és dolgozott a papság üldözéséig. 1948-ban a Varsányi udvar 2-be költözött, a negyedik emeleten kapott két szobás napfényes lakást.

            Középiskolai tanárként óráinak sikerét azon mérte le, hogy mennyit nevetnek a gyerekek. Az anyag viselkedésének megértetésére törekedett. Hitte, hogy tanítványai ebből érteni tudják majd az emberi viselkedést is. Egykori tanítványai, kollégái legendákat mesélnek óráiról. Öveges professzor egyik titka valószínűleg az egyszerűség, amiről már negyven esztendeje, hogy így vallott: „ A legegyszerűbb a legművészibb.” ⁴⁰ Sok időt töltött a szertárban, ahol a diákok segítettek neki előkészíteni a kísérleteket. Ezzel is munkára nevelte őket. „Nem azt akarom, hogy megtanuljanak bizonyos geometriai szabályt, a célom, hogy szokták a munkát, tanuljanak meg dolgozni.” ⁴¹

            Ars poeticának is beillik az a kis töredék, amit a tanításról mondott: „A mi szerepünk a bányászlámpáé, csak oda akarunk elegendő fénnyel világítani, ahol szükség van rá.” ⁴²

Öveges József készítette az első rádióadó-vevő készüléket Tatán. Legjobb tanítványaival rádión keresztül is kapcsolatban állt.

Az egészségét óvta, a természetet járta. Sok tatai fiatalt tanított meg úszni. Hajmeresztő atlétikai mutatványai miatt a strandon egyszer cirkuszi artistának nézték. Ő honosította meg a jégvitorlázást Tatán. Keresztbe erősített két söprűnyelet, rákötötte az ágylepedőt, majd a vállára akasztotta a maga készítette szárnyakat, s szélsebesen siklott vele a Nagytó jegén.

            Mesélik, hogy nagyon félt a fertőzéstől. Csak könyökkel-lábbal nyitotta, csukta az ajtókat. Egyszer majdnem botrány lett e különcségéből, mert az iskolát meglátogató Eszterházy grófnővel sem volt hajlandó kezet fogni.

Az iskolába érkezésekor az osztály ajtajából ügyesen feldobta kalapját a fogasra. Tanítványaitól megkövetelte a rendszeres felkészülést. Nem lehetett tudni mikor feleltet, óra elején vagy magyarázat közben. Egy gyufás skatulyában őrzött az osztály létszámának megfelelően megszámozott cédulákat, és behunyt szemmel húzott közülük. Nála jelest csak az kapott, aki feleléskor nem vett krétát a kezébe, s a legbonyolultabb levezetést, jelenséget is maga elé képzelve tudta elmondani. Az egyik leghíresebb tanítványa: Dr. Bászel Károly, aki fizikából bukásra állt, mielőtt Öveges Tatára került. Ma az aacheni műegyetem professzora. Elmesélte, hogy találmányainak zömét Öveges professzor módszerének köszönheti, mivel legtöbb kutató csak laboratóriumban vagy rajzasztal mellett tud valami újat kitalálni. Ő azonban erdőben sétálva, vagy sötétben, álmatlan éjszakáin is tudott kísérletezni. Maga elé tudta képzelni azt a műszert, azt a jelenséget, amelyből egy-egy találmány megszületett.

Amikor még középiskolában tanított, Öveges József diákjaival füzetük első oldalára íratta: ”A semmiből nem lesz semmi.” Ez a jelmondat serkentette, amikor nehéz volt munkához fognia. Diákjait felhatalmazta, hogy megnézhetik lakása ablakát reggel négykor. Ha nem látják a világosságot, hogy már felkelt dolgozni, akkor menjenek fel és kérjék számon: „Így mutat jó példát a tanár úr?”

Emberségéről tanúskodik, hogy különösen figyelt azokra a tanulókra, akiknek probléma volt egy füzet, egy körzőkészlet, egy pár cipő megvásárlása, akiknél nem volt egy nyugodt sarok, ahol leckéjüket elkészítsék.

Öveges József a katedráról emelte fel szavát a zsidó-törvények ellen. Ismerőseinek „pápai menlevelet” szerzett. Amikor a helyzet katasztrofálissá vált, nem egyszer életének kockáztatásával próbált az üldözötteken segíteni.

1945 után a Köznevelés Könyvtára első kötetében feltette a kérdést: „Hogy állunk a fizikával, ahol a tanítás kizárólag kísérleti alapokon nyugszik? Mit tegyen az elpusztult szertár tanára?” Válasza az volt, hogy hulladék anyagokból és használati tárgyak segítségével el lehet végezni a legbonyolultabb kísérleteket is.

Állítását bizonyítani akarta a kísérleti és módszertani anyagok gyors elkészítésével. Papírra vetette A fizikai kísérletezés módszertana című könyvét és a Kis fizika I-II. kötetét. E műveket a tanárok és a tanítványok egyaránt jól használhatták.

            1948 után nagy hangsúlyt kapott a természettudományos világkép kialakítása. A tanári kísérlet elengedhetetlen részévé vált a fizika órának. A felszerelés nélkül maradt iskolákat a minisztérium univerzális Csekő-féle ládákkal látta el. Megjelent a Csada-Csekő-Jeges-Öveges: Fizikai eszközök és kísérletek című munka, mely a házilag elkészíthető kísérleti eszközökkel kívánta támogatni a fizikaoktatást.

            Az Országos Köznevelési Tanács tagjaként Öveges József részt vett az iskolareform kidolgozásában. Csak egy esztendőre vállalta a fizikatanítás budapesti szakfelügyelését. Lemondásában megírta: „Olyan iskolában –mint szakfelügyelő- nem fogom, a tudás nívóját vizsgálni, ahol még tankönyve sincsen a gyerekeknek.” Szerinte az oktatás célja nem az, hogy befejezett tudást adjon, hanem az, hogy szilárd alapot teremtsen a továbbhaladáshoz.

            1946-ban a Közgazdasági Egyetem diáktanácsának felkérésére a fizika megbízott előadója lett, majd egy év elteltével egyetemi tanárrá nevezték ki ugyanitt Övegest. Megalakult Budapesten az Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskola.

A tanárválasztó ülésen rajta kívül más név szóba sem került a fizika tanszék élére.

„A főiskola igazgatója megkérdezte tőlem, hogy vállalnám-e a főiskolai tanárságot ebben az intézetben, bár ez kisebb rangot jelent, mint az egyetemi tanárság. Erre azt válaszoltam, hogy őseim is mind néptanítók voltak, én is a nép számára akarok tanárokat nevelni. Vállalom!” ⁴³ Öveges József életében először kapott hatalmat. Először félt a feladattól, de megtalálta módját hogyan lehet legsikeresebben tanszéket vezetni. Egyenrangú félként kezelte munkatársait. Mindenkinek meghallgatta a javaslatát, s meghagyta: dolgozzanak úgy, mintha maguk is tanszékvezetők lennének.

Minden téren példát mutatott nekik. Nagyon megkönnyítette a saját helyzetét ezzel, s a munkatársai is jól érezték magukat. Együtt igen eredményes munkát végeztek. Legnemesebb feladatának tartotta a Professzor, hogy hazánk általános iskolái számára jól képzett, hivatásszerető fizikatanárokat neveljen. Vizsgáztatáskor kiírta: „Halk társalgási hangot kérek!” Tartottak tőle a hallgatók, mert addig kérdezte őket, amíg érthetően, egyszerű nyelven feleltek.

            Életművének nagyobb részét az ismeretterjesztés alkotta: előadások, könyvek, cikkek, diasorozatok, filmek formájában.

„Előadóterem lett az egész ország.” A korosodó piarista tanárnak jutott eszébe elsőként az, hogy a rádión keresztül felhívja az emberek figyelmét az atombomba jelentőségére.

            1948-ban a Kossuth-díj legelső kiosztásakor Rákosi Mátyás nyújtotta át a kitüntetést Öveges Józsefnek és Sík Sándor (költő) rendfőnöknek. Ezzel elismerte a piarista rend háromszáz éves nevelőmunkáját. A Professzor a díj pénzbeli értékének egy részét a pákai iskolának adta a szegény és a cigány családok megsegítésére. Harmincöt éves tanári működés után, 1955-ben az Állami Pedagógiai Főiskola megszűnésekor saját kérésére nyugalomba vonult, hogy irodalmi munkásságát még hatékonyabban folytathassa. Ugyanebben az évben a miskolci Nehézipari Egyetem Tanácsa meghívta tanszékvezető egyetemi tanárnak. ”A megtisztelő felhívást –őszinte fájdalmamra nem fogadhattam el, mert akadályozott volna abban, hogy könyveimmel, a rádióban és a televízióban akkoriban kibontakozó adásaimon keresztül olyan mértékben lehessek a nép tanítója, mint szerettem volna” ⁴⁴ Öveges professzor a rádióban 256 előadást tartott, a televízióban pedig 135 alkalommal szerepelt. Nagysikerű sorozatokat szerkesztett és vezetett: Atomfizika, technika és élet, 100 kérdés – 100 felelet címmel. Szórakoztatva mutatta be játékos kísérleteit, s a jelenségek bemutatásakor maga is fellelkesült. Hitt az élőszó hatásában, a tanári magyarázat erejében. Kedvenc hasonlata a jerikói rózsáról szólt. Ez egy összeszáradt, csúnya óriáspókhoz hasonlító növény, de ha vízbe teszik, megduzzad, kivirul, kiszínesedik, él. Ilyen száraz, csupán a vázat tartalmazza a tankönyv is. Ha a tanári magyarázat száraz, a csoda elmarad. Mindig a közönség helyébe képzelte magát, csak azt mondta el, amit maga is szívesen hallott volna. Színészi fogásokkal fűszerezte mondanivalóját. Csak olyan kísérleteket mutatott be, amelyeket a nézők bármelyike utánozhatott otthon a mindenütt megtalálható eszközökkel.

Hogyan jutott el az egyszerű kísérletekig, amelyeket mindenki feszülten figyelt, megértett és utánozhatott? Emlékezetében leginkább kecskeméti tanára, Nagy József egyszerű, de nagy méretű eszközökkel bemutatott mérései maradtak meg. A Nap delelési idejének meghatározására papírhengert állított fel az udvaron. Micsoda hatással lehet egy kísérletező fizikatanár a diákjaira!

            Az egyszerű kísérletek mérésre is alkalmazhatók. Erre egy érdekes vetélkedő a példa: A TV egyik nyilvános adásának tárgya a hang terjedési sebességének mérése volt. A Professzor nyilvános versenyre hívott ki egy jól felszerelt intézetet. Az intézeti kutató elhozta az ezredmásodperceket jelző elektronikus időmérőjét, amelyet a mikrofonhoz érkező hang indított el, majd állított le, automatikusan. Öveges is felvonult… Három konzervdobozból összeragasztott csővel, egy collstokkal, egy vízzel telt befőttesüveggel és egy „Á” hangsíppal. Az eredmény: A stúdió hőmérsékletének megfelelő hangterjedési sebességet ő kapta meg pontosabban.

            Kísérletező tankönyveket kértek tőle a nagyközönség számára. Így meg kellett építenie az egyszerű, érthető, tapasztalati alapot az elvontnak látszó jelenségek, fogalmak megértetésére.

A mindennapi jelenségeken keresztül eljutott a nehezebbnek látszó problémák és fizikai törvényszerűségek magyarázatára. Kísérleteiből több könyv is született: Tanulságos fizikai kísérletek, Kísérletezzünk és gondolkozzunk! Színes fizikai kísérletek…

            Új tankönyveket írt a katonai főiskolások számára Az elektrotechnika és A fegyverek fizikája címmel. Grafikusa, Molnár Ottó nagy feladatot kapott. Jó ötletekkel, egyszerűen értelmezhető, méretarányos ábrákkal látta el az Öveges- féle könyveket.

A Professzor ismeretterjesztő sorozatokat indított az Élet és Tudomány című folyóiratban. Megjelentek a fizikát közérthető nyelven népszerűsítő könyvei: Érdekes fizika, A mikroszkóp használata, Színes atomfizika, Túl a rádióhullámokon –A fény stb.

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Országos Elnökségének tagjává választották 1964-ben, majd 1970 után az elnökség állandó, tiszteletbeli tagja lett. Mint népművelő fontosnak tartotta olyan jelenség bemutató intézetek létrehozását, ahol mindenki számára érthetően, az emberek szórakozva ismernék meg korunk tudományát és technikáját. Az első szerény lépés megtörtént a TIT Budapest, Bocskai úti stúdiójában. Öveges professzor álma halála után tizenhét esztendővel vált valóra igazán, amikor elkészült a Csodák Palotája. Ma már az üzletekben sokféle játékdoboz kapható, amelyek tartalmából működő eszközök állíthatók össze: távcső, mikroszkóp, motor, rezgőkör… Tudományos játékszobákat azonnal lehetne szervezni az iskolákban is. A gyerekek százezrei szerezhetnének ilyen módon „átélt” tudást, felejthetetlen tudományos élményt.

            Öveges József népszerűvé vált „a fizika varázslójának” nevezték az emberek.

Az ELFT Általános Iskolai Oktatási Szakcsoportja 1991 óta minden évben országos, felmenő rendszerű fizika versenyt rendez a 14 éves korú tanulóknak (ide érteve a határainkon túli területeken, a fizikát magyar nyelven tanulóknak is)

       A verseny neve Öveges József Fizikaverseny, ami országos döntővel zárul. A döntőt 1991-2000 között Tatán, 2001, 2002-ben Budapesten, 2003-tól Győrben rendezik meg.

Ma Budapesten és Balatonfűzfőn középiskola, Zalaegerszegen, Pákán és Péren általános iskola viseli a nevét. Győrött és Pákán utcát, Tatán emlékversenyt neveztek el a Professzorról. A szombathelyi Tanárképző Főiskolán az Öveges napon a fizika szakos tanárjelöltek mérik össze kísérletező ötletességüket. A TIT Öveges József plakettet adományoz a legjobb ismeretterjesztő munkát végzőknek minden esztendőben.

            Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat első ízben Öveges Józsefnek ítélte oda az 1974-ben alapított Prométheusz érmet „a felszabadulás után végzett országos viszonylatú ismeretterjesztésért. Milliók szívébe oltotta be a fizika szeretetét”, s nagyon sokan a fizikán keresztül kaptak kedvet más tudományok műveléséhez. Nobel-díjas tanítványa Oláh György is Öveges József módszerének köszöni az érdeklődésének felkeltését és a kutatáshoz való kitartásának megalapozását.

Idősebb korában sokan kihasználták szerénységét, segítőkészségét. Kérőlevelek százai érkeztek hozzá. Öveges pedig csak dolgozott. Szerette volna kinyitni a tudás kapuit mindenki előtt. 84 éves korában éppen kedves ismerőseinek mutatott kísérleteket, miközben agyvérzés bénította meg. 1979. szeptember 4-én lobbant el életének gyertyája. Budapesten és Zalaegerszegen a TIT elnöke, majd volt kollégája, Perényi Rudolf és egykori tanítványa Vajay István vikárius köszönt el a legismertebb magyar fizikustól.

Zalaegerszegen, a Göcseji úti temetőben helyezték végső nyugalomra.

Hozzá hasonló, egész életét az ismeretterjesztésnek áldozó pedagógus még nem élt Magyarországon. Ma őszülő tanítványok vallják, hogy Öveges Józseftől nemcsak a fizikát, hanem a tanítás művészetét és az emberséget is megtanulták.

Hagyatékát az Öveges család, a tanítványok és a budapesti Piarista Gimnázium és a pákai iskola őrzik. A Nemzeti Tankönyvkiadó reprint kiadásban juttatta el a diákokhoz könyveit.

           A professzor művei a ma és a holnap fizikatanárainak, diákjainak bőséges forrásul szolgálnak.

Öveges József könyvei

1. Időjóslás és időmeghatározás. Cserkészkönyvtár, 96 oldal, 1924. Tata Saját kiadás az Engländer cégnél. 2000 példány.
2. Összefoglaló kérdések a fizikából.
   1935. Budapest, Stephaneum, 205 oldal
3. Kis fizika gimnázium VIII. o. Budapest, 1936. Stephaneum 200 oldal
4. Kísérleti fizika I. A gimnázium VII. o. részére Stephaneum
5. Kísérleti fizika II. A gimnázium VIII. o. részére 1940. Tankönyvkiadó
6. Kis fizika az általános iskolák számára. 1946.
7. Atombomba. 1947. Atheneum. 80 oldal
8. Fizikai eszközök és kísérletek tanárok számára 1947. Szocialista Nevelés Könyvtára. 136 oldal. II. kiadása 1950.
9. Bevezetés a természettanba. 1948. Új Nevelés Könyvtára. 320 oldal.
10. A legújabb kor fizikája. 1951. Művelt Nép. 252 oldal. 3 kiadásban.
11. Az élő fizika. 1952. Művelt Nép. 340 oldal. 4 kiadásban jelent meg.
12. Játékos fizikai kísérletek. 1953. Ifjúsági Könyvkiadó. 190 oldal
13. Elektromosságtan és az élet. 1953. Művelt Nép. 234 oldal. 3 kiadás
14. Kis fizika I. 1953. Művelt Nép. 196 oldal. 15000 példány.
15. Kis fizika II. 1954. Művelt Nép. 180 oldal. 15000 példány
16. Az elektronok nyomában. 1955. Művelt Nép. 332 oldal. 15000 példány
17. Túl a rádióhullámokon, a fény. 1957. Művelt Nép. 364 oldal. 5000 pld.
18. Fény a tudomány szolgálatában. Sugárzások. 1959. 107 oldal. 2 kiadás
19. Tudomány, Technika, Élet. 1960. Tankönyvkiadó. 191 oldal. 10000 pld.
20. Kísérletezzünk és gondolkozzunk. 1960. 360 oldal. 1979. újra kiadása.
21. A mikroszkóp és használata. 1960. Gondolat. 174 oldal. 10000 példány
22. Tanulságos fizikai kísérletek. 1961. Táncsics Kiadó. 174 old. 1967. újra.
23. Érdekes fizika. 1963. Táncsics. 274 oldal. 1967. második kiadás.
24. A kultúra világának - a Fizika részét írta 320 oldal terjedelemben. 1964. Közgazdasági és Jogi Kiadó. 40000 példányban.
25. Színes atomfizika. 1964. Gondolat Kiadó. 132 oldal. 30000 példány.
26. Kis atomfizika. 1965. Gondolat Kiadó. 219 oldal. 6800 példány.
27. Klasszikus fizika. 1968. Minerva. 268 oldal 20000 példány.
28. Sugárözönben élünk. 1968. Minerva. 240 oldal. 30000 példány.
29. Elekrtotechnika. Műszaki Kiadó. 1970. 464 oldal. 25000 példány.
30. A fegyverek fizikája. 1972. Zrínyi Katonai Könyvkiadó. 360 oldal.
31. Színes fizikai kísérletek – a „semmiből” Molnár Ottó rajzaival. Móra Ifjúsági Könyvkiadó. 1977. 80 oldal. 44800 pld. Több nyelven megjelent.
32. Játékos kísérletek az elektronnal. Molnár Ottó rajzaival. 1979.
    Móra Ferenc Könyvkiadó. 45000 példány.

Posztumusz kötet 1981. 23000 példány. Bölcs bagoly sorozat.

 

 

AZ ÖVEGES JÓZSEF KÁRPÁT-MEDENCEI FIZIKAVERSENY TÖRTÉNETI ALAKJA:
SZILÁRD LEÓ - ATOMFIZIKUS

Tudnivalók

Szilárd Leó fizikatörténeti alakjának bemutatására az alábbi hangzó anyag írásos változatát választottuk. A hangzó anyaghoz hozzáférhettek az ELFT honlapján a következő címmel: Szilárd Leó, az atomfizikus. Érdemes letölteni és többször részleteiben meghallgatni. A hangzó anyaghoz megkerestük a szövegben megjelenő fizikatörténeti alakok fényképeit. Az eredeti dokumentumok mellett néhány helyen beillesztettünk olyan képeket, amelyeket az interneten is elérhető Day One (A Nap) című filmből vágtunk ki. A film két helyen is megnézhető a világhálón, nagyon ajánljuk a megtekintését:

https://archive.org/details/a.napday.one.1989.vhsrip.h264.hunjocoka

https://videa.hu/videok/film-animacio/a-nap-1989-vhsrip-IhNJuyRcBysRXPSU

Az Öveges József Kárpát-medencei Fizikaverseny kérdéseit csak a hangzó anyag írásos változata alapján állítjuk össze. Minden további irodalom csak ajánlott. Továbbá nagyon javasoljuk a képek forrásaként megjelölt internetes oldalak felkeresését is.

Első rész

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Önök az Esti beszélgetések című műsorunkat hallják.

Közismert, hogy Szilárd Leó elévülhetetlen érdemeket szerzett a matematika, a fizika, de még a biológia területén is.

Ő volt az első, aki felismerte, hogy nukleáris láncreakció és az atombomba létrehozható. Mivel félelmetes lehetőségnek tartották, hogy először a náci Németország fejlessze ki az atombombát, meggyőzték Franklin Rooseveltet, hogy az amerikaiaknak kell ebben elsőnek lenniük. Szilárd Leó részt vett az erre irányuló Manhattan-tervben.

Spitz Leó néven született egy középosztálybeli zsidó család első gyermekeként 1898. február 11-én. A műszaki és tudományos fellendülés korában jött a világra, amikor az emberek elégedettek voltak a civilizáció vívmányaival.

Édesapja, Spitz Lajos sikeres mérnök volt, édesanyja Vidor Tekla. A család Spitzről Szilárdra történő névváltoztatását a belügyminiszer 1900-ban engedélyezte. Vallásos családi háttere ellenére később agnosztikusnak tartották.

Egy pályatársa a következőket mondta róla: „Szilárd mindenütt feltűnt, ahol tudományos viták zajlottak, sokunknak úgy tűnt, hogy egyszerre akár több helyen is képes különös részecskék módjára materializálódni, majd újra eltűnni, hogy máshol, egészen váratlan helyen és időben újra felbukkanjon.”

1942. december másodikán Fermi, Szilárd és munkatársai a chicagói egyetemen bemutatták az első nukleáris láncreakciót, amelynek méretei óriásiak voltak. A 6 méteres atommagja 45 ezer grafittéglából és a közéjük ágyazott uránlabdacsokból állt. Ez a sikeres kísérlet volt Szilárd atomelméletének gyakorlati igazolása. A második világháború végén, Németország kapitulációja után Szilárd javaslatot terjesztett elő Roosevelt elnöknek, amelyben sürgette az atombomba használatának korlátozását. 1945 tavaszán Szilárd hatására tudósok egy csoportja elkészítette a Frank-jelentést, amely körvonalazta a nukleáris fegyverkezés veszélyeit. Ez a jelentés fellépett annak érdekében, hogy ne vessék be az atombombát Japán civil lakosság ellen, s helyette nem katonai jellegű erődemonstrációt javasolt.

A következő percekben Varga János mérnök-tanárral hallanak beszélgetést.

Mai témánk Szilárd Leó, akiről tudjuk, hogy Budapesten született, de a világ szinte minden táján tevékenykedett. Mit kell tudnunk a gyerekkoráról?

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Ő is nagyon tehetséges gyerek volt. Testvére, Szilárd Rózsi visszaemlékezése szerint tízéves lehetett a kis Leó, amikor testvére megbetegedett. Difteritisz betegséget kapott, ezért házi karanténban volt elzárva. Nem engedték hozzá a testvérét, Leót, aki viszont megoldotta a problémát: egy távírót eszkábált, és azon keresztül kommunikált testvérével. A fizika mellett már elég korán elkötelezte magát.

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Tanulmányait hol végezte?

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Budapesten járt iskolába, az egyik híres gimnáziumba, utána pedig a pesti műegyetemre iratkozott be.

http://real.mtak.hu/36558/1/Hargittai_pdfa.pdf

http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9802/szleo9802.html

Általában a zsidó családoknál ez követelmény volt, elég erős apacentrikus családok voltak ezek, ahol az apának döntő szava volt a gyerek pályaválasztásában, és olyan szakmát szerettek volna a gyerek kezébe adni, amivel meg lehet élni. A legtöbb tehetséges gyerek hiába mutatott igen komoly képességeket mondjuk a matematika iránt, hogy csak más ne említsünk, Neumann János, az apa úgy látta, hogy a matematika egy olyan foglalkozás, amiből nem lehet jól megélni, ezért inkább a mérnöki pálya felé terelgették a gyerekeket. Volt, aki be is fejezte, így Szilárd is a műszaki egyetemet, Wigner vegyészmérnök lett, Neumann János szintén.

A Budapesti Műszaki Egyetem központi épülete https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=3281710

1919-ben vagyunk, ez a Tanácsköztársaság időszaka, ekkor már kezdtek zsidóellenes hangulatok lábra kapni az egyetemen, s ez odáig ment, hogy pogromok is voltak, magát Szilárdot is egyszer megverték. Ez elég volt ahhoz, hogy úgy döntsön, hogy külföldre megy, és az öccsével elhagyták Magyarországot, s Bécsbe mentek.

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: De még ezt megelőzően azért ejtsünk néhány szót 1917-ről, amikor behívták az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregébe tüzérnek. Később tisztképzőbe került, de gyengélkedett, sorozatosan influenzát kapott, ezért nem maradt ezen a pályán.

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Igen, ez a betegség megmentette, lehet, akár a haláltól is, a tudomány számára. Ugyan nem volt nagyon erős fizikumú, viszont termetes volt, de egyáltalán nem sportolt. Nagyon kényelmes életvitelű ember volt egész életében. Valószínűleg a betegségeit is emiatt kapta el hamar, de lehet, hogy ez mentette meg az életét.

A Berlini Műszaki Egyetem https://commons.wikimedia.org/wiki/File:TU_Berlin_Hauptgebaeude070710_UlrichDahl.jpg

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Később öccsével Berlinbe költözött.

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Igen, itt, a Berlini Műszaki Egyetemen kezdte meg a tanulmányait. Itt találkozott először mint előadóval Einsteinnel és a kor nagy neveivel, mint Max von Laue, Ervin Schrödinger vagy Walther Nernst, Fritz Haber.

Később Szilárd átiratkozott a Berlini Humboldt Egyetemre, és ott fizikát kezdett tanulni.

Személyesen itt ismerkedett meg Szilárd Einsteinnel. Hasonlóan, mint Lánczos Kornél, ő is egy dolgozatát elküldte Einsteinnek. Utána valami alkalmat talált, hogy személyesen beszélgethessenek. Szimpatikusak voltak egymásnak, gyakran elkísérte Einsteint a folyóiratolvasóba, majd utána együtt mentek haza beszélgetve a fizikáról.

A Berlini Humboldt Egyetem, amely 28 Nobel-díjast adott a világnak https://hu.wikipedia.org/wiki/Humboldt_Egyetem#/media/F%C3%A1jl:Berlin_Universit%C3%A4t_um_1900.jpg

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Ezt én is olvastam valahol, de mi ez a folyóiratolvasó?

Balra a Berlini Humboldt Egyetem, jobbra a Budapesti Műegyetem folyóiratolvasója a két világháború között https://bauten.hu-berlin.de/de/grimm/Fotogalerien/historische_aufnahmen_universitaetsbibliothek/gebaude-der-universitatsbibliothek-der-humboldt-universitat-zu-berlin-dorotheenstrasse-81-lesesaal-und-magazin-1929/view https://www.facebook.com/photo?fbid=357124662535&set=pb.100066616606966.-2207520000

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Egy olvasóterme volt a Berlini Humboldt Egyetemnek, ahol a külföldi szaklapokat olvasgatták, a legújabb információkat. Akkoriban elég pezsgő állapotban volt a fizika, szinte naponta jelentek meg új tudományos eredmények, és ezt próbálták követni a publikációk tanulmányozásával.

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: 1922 augusztusában cum laude doktorált.

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Igen, épp az előbb említett Lauénél doktorált. Érdekes a doktori disszertációjának a címe, amely így hangzik: „Entrópiacsökkenés termodinamikai rendszerekben intelligens lény hatására”. (A Wikipédia szerint ezzel a címmel 1929-ben jelent meg egyik dolgozata. Doktori dolgozatának a címe, amelyet Laue elfogadott: A fenomenológiai termodinamika kiterjesztése fluktuációs jelenségekre.)

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Van ember, aki érti ezt?

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Ebben a dolgozatában foglalkozik az emberi test és az információ kapcsolatával. Ma úgy is tekintik ezt az 1922-es dolgozatát, mint az információelméletnek az első tudományos publikációját. Ebben a cikkében definiálja például a bitnek a fogalmát. Érdekes módon ez egy fizikustól, és nem egy informatikustól származik. Ez aztán megmaradt az informatikában mint az információ atomja. A dolgozatot 1922-ben publikálta, így a kibernetika előfutárának is tekinthetjük Szilárd Leót, bár sok egyéb tudományos teljesítménye mellett ezt nagyon ritkán szokták megemlíteni. Van, aki nem is tudja.

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Visszatérve a témára, ebben a dolgozatában tisztázta az értelem információtermelő szerepének és a hőtan második fő tételének összefüggését. Lefordítaná ezt egy picit magyar nyelvre?

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Ez elég bonyolult, ez meghaladná ennek az interjúnak a kereteit.

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Hogyan folytatódott munkásága?

Szabadalmi képek: Szilárd Leó és Albert Einstein – Hűtőszekrények a két világháború között,  a Magyar Nemzeti Levéltár cikkéből. Szerző: Ásványi Szabolcs https://mnl.gov.hu/mnl/ol/hirek/szilard_leo_es_albert_einstein_hutoszekrenyek_a_ket_vilaghaboru_kozott

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Németországban asszisztensi állása volt a berlini egyetemen, az elméleti fizika tanszéken. A mérnöki tudományokhoz is vonzódott, több szabadalma van, pl. ebben az időszakban nyolc szabadalma van Einsteinnel együtt. Elég szoros munkakapcsolat alakult ki közöttük, 1925–33 között együtt dolgoztak. Az első közös munkájuk egy olyan hűtőgép volt, amelyikben nincs semmilyen forgó, mozgó alkatrész. Ezt az eszközt egy újsághír vagy egy rádióhír kapcsán kezdték el fejleszteni. Olvasták az újságban, hogy egy német család egy hűtőgép gázszivárgása miatt meghalt, és ezt nagyon szomorúnak tartották. Elkezdtek azon gondolkodni, hogyan lehetne olyan hűtőgépet csinálni, amelyikben ne legyen dugattyú. Így jöttek rá, hogy elektromágnessel kell valamilyen kvázi fémes folyadékot, például nátriumot keringetni, és akkor nincs jelen forgó-mozgó alkatrész. Meghatározták fizikai alapelveit és megtervezték. Egy budapesti mérnökre, Korodi Albertre bízták rá, hogy alkossa meg, tervezze meg részletesen. Az AEG nevű német cég egy prototípust készített belőle, ki is próbálták, működött. Végül is nem lett belőle termék, mert a folyadék áramlása közben (ezt észrevesszük a normál fűtésrendszerben is, ahol néha hallunk kavitáció okozta hangokat, amik az áramlás során keletkeznek) ez a berendezés hangos volt. Valószínűleg ez lehetett az oka, hogy a vásárlók körében nem terjedt volna el, legalábbis így gondolták a mérnökök, és nem indították be a sorozatgyártását.

De egy érdekességet hadd mondjak el ezzel kapcsolatban. Mint hűtőgép nem lett termék, de maga a benne fölhasznált fő elem, az elektromágneses szivattyú később az atomreaktorokban alkalmazást nyert. Mégpedig pont azokban az atomreaktorokban, amelyeket szintén Szilárd Leó talált fel, ezek a tenyésztőreaktorok. Maga ez a szó, hogy „breeder reactor” (tenyésztőreaktor) is Szilárd ötlete volt. Ezt az angol kifejezést ő alkotta meg. Ezek a reaktorok olyan érdekes fizikai elven működnek, hogy saját maguk állítanak elő hasadóanyagot, amelyet aztán egy másfajta atomreaktorban energiatermelésre tudunk használni. Szilárd Leó nagyon képzeletdús ember volt, és ezt a tevékenységét aztán később Amerikában is folytatta.

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Ebben az időszakban tanársegédként dolgozott, majd egyetemi magántanár lett. Miért magántanár?

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Ez egy álláslehetőség volt. Ezt a titulust tudta megszerezni. De Németországban aztán nem sokáig volt, mert közeledett Hitlerék hatalomra jutása. Már előtte a nácizmus megnyilvánulásai világossá tették számára, hogy tudományos téren a zsidóknak nem lesz nagy perspektívája. Szilárd Leót egy másik dolog is foglalkoztatta, ez a politika volt. Írja is az önéletrajzában, hogy „Igazából két dolog érdekelt, a politika és a fizika. A politikának köszönhetem, hogy életben maradtam, a fizikának pedig, hogy örömet találtam az életben és azzal foglalkoztam, ami igazából érdekelt”. A politikával kapcsolatban neki már fiatal diákkorában, a Tanácsköztársaság idején voltak közgazdasági elméletei. A politikusi struktúrát is másként képzelte el, és voltak ezzel kapcsolatos elgondolásai, mindig is jó érzéke volt a politikához. Megérezte az eseményeket előre, néha nemcsak egy-két nappal, hanem akár egy évvel is. Németországban is megérezte, hogy szorul a hurok, ezért két bőrönd mindig elő volt készítve a szobájában becsomagolva, hogy ha bármelyik pillanatban menni kell, akkor ne azzal teljen az idő, hogy most mit vigyen magával, hanem csak fogja a bőröndöt és elhagyja az országot. Egyszer kinézett az ablakon és látta, hogy ég a Reichstag. Akkor mit csinált? Fogta a két bőröndöt, és fölült a bécsi gyorsra, és elhagyta Németországot. A vonat szinte teljesen üres volt, Szilárdon kívül alig volt rajta ember. Másnap a vonat tele volt emberekkel, mindenki menekülni akart. A határon az összes zsidót leszállították, senki át nem mehetett. Úgyhogy ő gyakorlatilag egy nappal előbb gondolkodott és lehet, hogy másodjára is ennek köszönheti az életét. Aztán ez annyira beette magát a filozófiájába, hogy ez szinte élete elve is lett, és gyakorta hangoztatta tudományos berkekben, hogy az embernek nem kell nagyon okosnak lenni, elég, hogyha gondolata egy nappal megelőzi a többiekét. Ezt úgy is szokták mondani, hogy ez az egyik parancsolata Szilárd Leónak. Hadd említsem meg érdekességképpen, hogy ugyanúgy, mint a Bibliában, ő is összeírt tíz parancsolatot. Ha már itt megemlítettük ezt a parancsolatot, akkor ragadjuk meg az alkalmat, hogy a kedves rádióhallgatókkal megismertetünk egy másfajta, úgynevezett tudományos tízparancsolatot, Szilárd Leónak a tízparancsolatát. Az első parancsolat így hangzik. „Ismerd fel a dolgok kapcsolatát és az emberek cselekedeteit vezérlő törvényszerűségeket, hogy tudhasd, mit akarsz csinálni!” Második parancsolat: „Vezessenek ténykedéseid méltó cél felé, de soha ne kérdezd, hogy eléred-e célodat! Azok modellül és példaképül szolgáljanak számodra, nem pedig eszközül!” Harmadik parancsolat: „Úgy szólj minden emberhez, mint tenmagadhoz, és ne légy tekintettel a hatásra, amit kiváltasz! Tehát ne zárd ki őket a te világodból! Ha nem így viselkedsz, az élet értelmének egyedüli valósága eltűnik a szemed elől, és elveszítheted a teremtés tökéletes voltába vetett hitedet!” Negyedik parancsolat: „Ne rombold le, amit meg nem alkothatsz!” Ötödik: „Ne nyúlj a tál lencséhez akkor sem, ha éhes vagy!” Ezt a parancsolatot átvitt értelemben kell értelmezni. Hatodik: „Ne kívánd, amit nem kaphatsz meg!” Hetedik: „Ne hazudj szükségtelenül!” Nyolcadik: „Tiszteld a gyermekeket, figyelj szavukra és végtelen szeretettel szólj hozzájuk!” Kilencedik: „Végezd a munkádat 6 éven át, de a hetedik évben vonulj el magányba, vagy menj idegenek közé, hogy barátaid elvárásai ne akadályozzák meg annak kiteljesítését, ami valójában vagy!” És az utolsó, a tizedik: „Könnyed kézzel kormányozd életed, és légy készen eltávozni, amikor elhangzik a hívó szó!”

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Nagy igazságok ezek, és elgondolkodtató mindegyik, szerintem.

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Szilárd Leó nyolcadik parancsa: „…a tiszteld a gyermekeket!”. Tényleg nagyon szerette a gyermekeket, de úgy alakult az élete, házassága, hogy nem született saját gyermeke. De ha gyerekek közelében volt, akkor szinte azonnal feloldódott közöttük, és játékba bocsátkozott velük.

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Kár, hogy a sors nem adhatott neki saját gyermeket. Kövessük tovább életútját: rövid bécsi tartózkodás után Angliába költözik.

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Angliába kerül, és ott egy kórházban kap állást, a St. Bartholomew (Szent Bertalan) Kórházban. Angliában a tudományos kutatás mellett többek között azzal foglalkozott, hogy másokon próbált segíteni. Ő egy segítőkész ember volt. Németországból menekülni tudó, próbálkozó tudós társainak – többségük zsidó természetesen – próbált állás szerezni a St. Bartholomew Kórházban. Létrehozott egy szervezetet, amelynek az volt a feladata, hogy a menekülteknek állást találjanak.

Angliában sok érdekes dolog történt vele. Egyrészt tett egy híres felfedezést Chalmersszel, és ez úgy is maradt meg a fizikában, mint a Szilárd–Chalmers-effektus. A lényege, hogy neutronnal bombáztak atommagokat, és új izotópokat tudtak előállítani. Ezzel nagyon korán a mesterséges radioaktivitás terén kiváló eredményeket ért el. A magfizikával jegyezte el magát.

 Itt élt Angliában az atommag tudósa, felfedezője, a híres új-zélandi származású és Angliában letelepedő atomtudós, Ernest Rutherford, aki 1911-ben felfedezte az atommagot, a tríciumot, és rengeteg felfedezés kapcsolódik a nevéhez.

Egy érdekes történet: Rutherford előadást tartott fizikusoknak, azaz szakértő közönségnek épp az atommagról, az atomenergia felszabadításának lehetőségéről. Azt mondják, hogy Szilárd nem volt jelen, hanem csak a Time magazinban olvasta másnap Rutherford főbb kijelentéseit. Ezek között volt egy, amelyikben Rutherford szó szerint azt mondta, hogy „Aki azt hiszi, hogy az atommagból az emberiség valaha is energiát tud kinyerni, az holdkóros”. Szilárd mindig utálta, ha okos emberek ilyen kvázi butaságot mondanak, és ezen elkezdett gondolkodni. Majd később így mesélte el „szilárdosan”: „Egyszer épp mentem hazafelé, és a Southampton utca sarkán megállított a piros jelzőlámpa, és akkor ötlött eszembe a neutron-láncreakciónak az ötlete”, hogy mi lenne – gondolta Szilárd –, hogyha neutronnal, ami semleges töltésű és könnyen be tud hatolni az atomok magjába, bombáznánk egy

Szilárd Leó a Southampton utca sarkán Képkockák a Day One című filmből https://archive.org/details/a.napday.one.1989.vhsrip.h264.hunjocoka

atommagot, és akkor újabb reakciók keletkeznének, amelyek  során két újabb kis lövedék válna ki, születne,és akkor egyből kettő lenne, tehát ez a neutron duplázódásának az ötlete. Szilárd rögtön továbbgondolta, hogy az a kettő újabb két atommagba tud behatolni, azokból újabb két neutron kiszabadul, és ezek is újabb két atommagba tudnak behatolni, akkor abból megint két-két neutron kiszabadul, az már négy, akkor az négy atommagot tudna elhasítani, aztán 8, 16, 32, 64, 128 és így tovább, ez mértani sor a matematikában. Mivel egy ilyen reakció nagyon rövid idő alatt lejátszódik, akkor nagyon rövid idő alatt tetemes mennyiségű reakciót elő lehetne idézni. Akkor már tudták, hogy egy ilyen reakció során jelentős mennyiségű energia szabadul fel. Így találta ő ki a láncreakció elvét és magát ezt a reakciót. Ezt ő nem nevezte maghasadásnak, ez a rendkívül nagy fantáziával rendelkező ember – majd fogom idézni Wigner Jenőnek a szavait –, még ő sem gondolt arra, hogy esetleg az atommagot magát ketté lehet hasítani, tehát ez nem fogalmazódott meg benne. Ezt az ötletet csak valamiféle reakciónak gondolta, de véletlenül sem gondolt a maghasadásra. Mint később kiderült, ezt a németek fedezték fel 1938 decemberében. Miután erre az elvre rájött, azonnal átlátta, hogy ez megvalósítható módja lenne az atomenergia fölszabadításának, és bejelentkezett Rutherfordhoz, és elmondta neki az ötletét. Rutherford ki volt kelve magából, hogy ilyen baromságot hogy lehet mondani, és állítólag szó szerint kirúgta az irodájából. Szilárd kicsit megharagudott, gondolta, hogy azért nem hagyja elveszni az ötletét, fogta, leírta, és 1934-ben benyújtotta az angol admiralitáshoz mint szabadalmat.

Később még tovább gondolkodott a dolgon, és akkor átfutott az agyán a gondolat, valószínű, hogy ebben még az egyik olvasmányélménye is közrejátszott: Wellsnek van egy nagyon híres könyve 1914-ből – még egyszer kihangsúlyozom a dátumot, nem tévedés –, 1914-ben írta meg A fölszabadult világ című könyvét, és ebben a világon mindenkit megelőzve, természetesen Szilárdot is, illetve minden fizikust, ő már használja az atombomba kifejezést, amit megálmodott a hatalmas fantáziájával. Wellst a tudományos-fantasztikus írók ősapjának tekintjük. Akkor már a radioaktivitás ismert volt, Wells kapcsolatban volt egy angol fizikussal, Soddyval, az ő írásait olvasta, annak hatására alkotta meg ezt a tudományos-fantasztikus művét, és a hatásait is végiggondolta. Szó szerint ezt a kifejezést föl lehet lelni Wells könyvében: atombomba.

Én nemrég szereztem meg könyvtárközi kölcsönzéssel az Országos Széchényi Könyvtártól, most olvasgatom. Talán ennek hatására villant át Szilárd Leó agyán, hogy akkor ebből fegyvert is lehetne csinálni.

Szilárd Leó az angol admiralitásban Képkockák a Day One című filmből https://archive.org/details/a.napday.one.1989.vhsrip.h264.hunjocoka

Ez elrémítette Szilárdot, ezért írta le ezt az ötletét is, és 1936-ban szabadalmaztatta. Levédte titkos szabadalommal, tehát nem lehetett nyilvánosságra hozni.

Mondhatom, hogy 1934 körül körülbelül öt évvel az egész tudományos világot megelőzte ezzel a gondolatával, hogy hogyan lehet fölszabadítani a láncreakcióval az atomenergiát.

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Szilárd miért jelentette ki később, hogy Nobel-díjat kellett volna kapnia?

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Nagyon sok felfedezése volt. Még 1929-ben szabadalmaztatta a részecskegyorsítót. Többféle részecskegyorsító van. Az egyik olyan, hogy egyenes vonalú mozgásban mennek a részecskék. Csak azok a részecskék jöhetnek szóba, amelyeknek van töltésük: van pozitív vagy negatív töltöttség, például az elektron, aminek negatív töltése van, az antielektronnak viszont pozitív töltése van, ahogy a protonnak és magának az atommagnak is, amelyek elektromos térben felgyorsíthatók. A felgyorsított részecskékkel más részecskéket bombáznak. Ez az egyenes gyorsító, vagy más néven lineáris gyorsító.

Szilárd feltalált egy kör alakú gyorsítót, ahol a részecskék körpályán mennek, ezt nevezik ciklotronnak. Ezt 1929-ben szabadalmaztatta. Érdekes a ciklotron története, mert van más magyar vonatkozása is. Szilárd Leótól függetlenül egy másik magyar fizikusnak, aki később Nobel-díjas lett, Gábor Dénesnek is van ciklotronszabadalma. Valamint Erdélyben is élt egy nagyon tehetséges fizikusunk, Gaál Sándor, neki is van ciklotronszabadalma. Három magyar, akik körülbelül egy időben egymástól függetlenül adtak be szabadalmat a ciklotronról.

De a csattanója a dolognak az, hogy a ciklotronért nem ők kaptak Nobel-díjat, hanem az amerikai Ernest Lawrence, aki két évvel Szilárd után találta föl a ciklotront. Hogy miért ő kapta meg? Azért, mert Szilárd nem építette meg. Lawrence megépítette. Amerikában mindig is úgy gondolták, hogy jó, ha valakinek van egy jó ötlete, oké, de csinálja meg, legyen belőle termék. Így végül Szilárd elszalasztotta a Nobel-díjat. Később megkérdezték tőle, hogy nem bánja, hogy Lawrence kapott Nobel-díjat a ciklotronért, és nem ő. Szilárd válasza a következő volt: „Miután megbizonyosodtam róla, hogy tőlem függetlenül találta föl és megépítette, szerintem megérdemli.”

Az 1 948 384 számú szabadalom képe a https://www.uspto.gov webhelyről és Ernest Lawrence https://blogs.loc.gov/inside_adams/2018/03/nobel-physicist-ernest-o-lawrence-a-small-town-cyclotrons-and-the-birth-of-big-science/ http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1939/lawrence-bio.html

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Tudni kell róla (Szilárd Leóról), hogy néhányszor járt az Egyesült Államokban az 1930-as évek közepéig, és akkor már fontolóra vette, hogy otthagyja Európát.

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Ez a másik érdekes történet megint Szilárd politikai érzékével kapcsolatban. Erről dokumentált visszaemlékezések vannak. Szilárd egyszer azt mondta egyik barátjának, hogy „a második világháború kitörése előtt egy évvel Amerikába megyek”. Angliában 1938 szeptemberében összecsomagolt, és kiment Amerikába.

Amerikai „zöld kártya” 1941-ből. https://oac.cdlib.org/findaid/ark:/13030/tf0z09n7k3/entire_text/

És mit történt egy év múlva? Azt már tudjuk, 1939 szeptember 1-jén a németek lerohanják Lengyelországot, és ezzel elkezdődik a II. világháború. Milyen megérzése volt? Kikerült Amerikába, de a fizika központja Europában volt. Minden nagyobb elmével kapcsolata volt, legtöbbjüket személyesen ismerte, képességeiket nagyra tartotta. Ez a fizika adott az európai országoknak magas teljesítőképességet. Kint Amerikában neki jutott először eszébe az atombomba. Ha elkezdődik a világháború, mi van akkor, hogyha esetleg a németek is rájönnek erre, amire ő rájött? Még csak baráti körben propagálta ezt az atombombaötletét. Ennek megvalósítására igazán akkor döbbent rá, amikor 1939 januárjában volt egy nagyon híres konferencia az Egyesült Államokban. A konferencia egyik meghívottja, Niels Bohr, aki Dániából érkezett, hozta a hírt az amerikai fizikusoknak, hogy a németek fölfedezték a maghasadást. Otto Hahn és Fritz Strassmann 1938 végén, 1939 elején publikálták. Niels Bohr erről rögtön értesült, mert két nagyon briliáns fizikus, Lise Meitner és Otto Robert Frisch, akiket szintén elűztek Németországból és Svédországban telepedtek le, segítették értelmezni a meghasadás felfedezését.

Otto Hahn                                                          Lise Meitner                                                      Niels Bohr http://nobelprize.org/nobel_prizes/chemistry/laureates/1944/hahn-bio.html https://www.mpg.de/947191/38_person9-1938 https://hu.wikipedia.org/wiki/Niels_Bohr#/media/F%C3%A1jl:Niels_Bohr.jpg

 

Amikor Hahn felfedezte ezt a jelenséget, először ő sem értette, hogy mi történt, ő is uránt bombázott neutronnal, és akkor érdekes anyagok keletkeztek, amelyek korábban nem voltak benne a bombázott mintában, és nem értette, hogy itt most mi történt.  Írt egy levelet korábbi munkatársnőjének, Lise Meitnernek, aki egy nagyon briliáns atomfizikusnő volt. (Sokan nem is tudják, hogy a férfiak mellett a nők is jelentős tudományos teljesítmény nyújtására képesek, ha a körülmények megadatnak számukra.) Otto Hahn együtt dolgozott Lise Meitnerrel harminc évig Berlinben, és neki volt egy unokatestvére, Otto Frisch, szintén atomfizikus. Ők ketten jöttek rá, hogy mi történt, hogy elhasadt az urán atommagja, kettészakadt. Ők állították fel a maghasadás folyamatának a modelljét. Az atommagot úgy képzelték el, mint egy olyan folyadékcseppet, amit ha meglökünk, akkor elkezd vékonyodni, vékonyodik és kontrahálódik, nyaka keletkezik, s egyszer csak elszakad. Ezt megírták Hahnnak, illetve 1939-ben publikálták a maghasadás elméleti magyarázatát. A Nobel-díjat Hahn és Strassmann kapta meg az elsőségükért.

Amikor ezt meghallotta Szilárd Leó, rögtön rájött, hogy ez az az anyag, amit már évek óta keres. Angliában végig akarta vizsgálni az egész periódusos rendszert, hogy megtalálja azt az anyagot, amelyben ez a különleges reakció lejátszódik. Kért egyes források szerint 2000, mások szerint 8000 fontot (nem túl nagy pénz egy ilyen projektre, ha megnézzük), de nem kapta meg ezt a pénzt, ezért aztán nem tudta a vizsgálatát elvégezni. Ha akkor megkapta volna a szükséges összeget, valószínűleg hónapok alatt fölfedezte volna, illetve megtalálta volna az uránt mint hasadóképes anyagot, s akkor ő lenne a maghasadás felfedezője.

Később Szilárd Leó úgy nyilatkozott, hogy ha ez megtörtént volna 1934-ben, akkor másként alakulhatott volna a világ sorsa, akkor valószínűleg sokkal hamarabb megszületett volna az atombomba, és akkor biztos, hogy a németeknek előbb lett volna atombombájuk, s akkor másként alakult volna az emberi történelem. Viccesen hozzátette, hogy neki „Nobel-békedíjat kellene kapni, amiért nem fedezte fel korábban a maghasadást”.

Én összeszámoltam, hogy kis szerencsével öt Nobel-díjat kaphatott volna ez az ember. Előbb említettük a ciklotront, aztán itt van a láncreakció elmélete. Ezért igazából nem is adtak soha Nobel-díjat, pedig a láncreakció-elmélet egy kicsit magasabb rendű, mint egy sima maghasadás, ezért is kaphatott volna egy Nobel-díjat. Az atomreaktor területén is olyan eredményei vannak, hogy azért is nyugodtan kioszthattak volna egy Nobel-díjat. Ő szabadalmazta az atomreaktor ötletét, ezért kapott 1 dollár szabadalmi díjat, ami egy jelképes díj volt, s ezen nagyon bosszús lett. Meg is reklamálta, s később megemelték 20.000 dollárra, ez már elfogatható összeg volt.

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Hogyan került kapcsolatba Teller Edével?

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Tellert már Berlinből ismerte. Teller is kivándorolt Amerikába. Végig jó barátok voltak. Szilárd tíz évvel idősebb volt Tellernél. Érdekes a kettőjük viszonya. Két olyan ember, akik mögött azonos kultúra állt, körülbelül azonos családi háttér és hasonló tudományos kvalitás. Mondhatjuk, hogy barátok voltak, annak ellenére, hogy szinte mindenben különbözött a véleményük.

Olvastam Tellernek a visszaemlékezését, amelyben leírja, hogy „alig van egy-két dolog, amiben Szilárddal egyetértettünk, de ez nem akadályozta meg azt, hogy mi jó barátok legyünk”.

Teller Ede                                                           Walter Zinn https://www.sciencephoto.com/media/678075/view/walter-zinn-us-nuclear-physicist https://akibic.hu/2023/01/17/115-eve-szuletett-teller-ede-a-hidrogenbomba-atyja/

 

Visszatérve a Niels Bohr-féle új hírre, hogy feltalálták a németek a maghasadást, Szilárd rögtön rájött, hogy „ez az az anyag, ami kell nekem, és valószínű, hogy ez az, ami kiad magából két neutront”. Azonnal ment a laboratóriumba, és Walter Zinn-nel napok alatt megcsinálták a maghasadásos kísérletet, detektálták a két új neutron születését. Ezt Szilárd úgy mesélte el, hogy ez körülbelül éjjel fél háromkor történt, és ennek annyira megörült, hogy nem azt tette, mint amit Arkhimédész, nem rohant ki az éjszakába meztelenül, hogy heuréka, hanem rögtön fölkapta a telefont, és fölhívta Teller Edét. És még ha le is hallgatta az FBI ezt a beszélgetést, nem sokat értettek volna belőle. Csak annyit mondott Tellernek, hogy „megtaláltam a neutronokat”. Ezt más nemigen értette volna, de Teller értette, mert már beszélt Tellernek is a láncreakció ötletéről. Ekkor megvolt ez az elem, az urán, ami maghasadásra képes, és alapja lehet az atombombának. Na, ekkor Szilárd, visszatérve megint ehhez a politikai érzékéhez, azonnal végiggondolta, hogy ha a németek felfedezték a maghasadást, akkor biztos, hogy erre az elvre most már rájönnek, és el fogják kezdeni az atombomba gyártását.

Akkoriban az uránból a legnagyobb készlet Belga Kongóban volt. Hogy a németek nehogy rátegyék a kezüket, hirtelen valami akciót akart foganatosítani. Wigner mondta neki, hogy el kellene menni Einsteinhez, mert Einstein ismeri a belga anyakirálynőt, és akkor föl kellene hívni a figyelmét, hogy zárolják az uránkészleteket vagy dugják el a németek elől, mert nagyon komoly katonai felhasználása van. Miközben ezen tanakodtak, akkor támadt az az ötlet, hogy mégsem a belga anyakirálynőnek kellene írni, hanem egyből az Egyesült Államok elnökének. Föl kellene hívni a figyelmét arra, hogy a magfizikai kutatások olyan előrehaladást értek el, ami lehetővé teszi egy új, nagy erejű fegyver létrehozását. Szilárd rábeszélte Einsteint, hogy ő írjon, illetve az ő nevében írjanak levelet Rooseveltnek. Einsteint akkor már mindenki ismerte Amerikában, Szilárd viszont akkor még csak egy éve volt Amerikában. Senki sem tudta a tudományos berkeken belül és kívül, hogy ki ez a Szilárd Leó.

Elkészült ez a levél, ennek is külön története van, most nem részletezzük, végül is ő volt ennek is a kezdeményezője, az úgynevezett einsteini levélnek. Ma úgy is van a legtöbb tankönyvben, hogy Einstein–Szilárd-levél, a tudománytörténészek is így dokumentálják, hogy Szilárd volt a kezdeményező.

Einstein és Roosevelt levélváltása 1939. augusztus 2. – 1939. október 10. https://hu.wikipedia.org/wiki/Einstein%E2%80%93Szil%C3%A1rd-lev%C3%A9l

 

Ez a levél indította be az úgynevezett Manhattan-tervet, amelynek keretében megvalósították az atombombát. Ebben a titkos projektben kezdetben Szilárd is részt vett. A folyamat első lépése az volt, hogy egy atomreaktort (akkoriban úgy hívták, hogy atommáglya) kellett megépíteni. Chicagóban épült fel ez a reaktor, és ekkor sikerült megvalósítani az emberiség történetében először a szabályozott láncreakciót. Maga a reaktor konstrukciós megtervezésében alapvető ötletei voltak Szilárd Leónak. Neki köszönhető, hogy az egész projekt nem futott tévútra, mert mikor ezt az atomreaktort megépítették, akkor jöttek rá, hogy ezek a megszületett új neutronok sokkal nagyobb sebességűek, mint az a neutron, amelyik szétlőtte az atommagot. Körülbelül egy a tízhez az arány. Ezek a gyors neutronok – így nevezték el őket –, bárhogyan is gondolta Szilárd, nem hasították szét az atommagot, mert túl gyorsak voltak, le kellett lassítani őket ugyanolyan sebességűre, mint a normál módú neutron, ami szét tudta hasítani az atommagot. Lassú neutront kellett belőlük csinálni. Ehhez szenet használtak föl: szenet tettek az urán közé. Amikor a szénatomoknak nekiütköztek ezek a gyorsak, akkor a gyors neutronok is lelassultak.

Albert Einstein, Szilárd Leó                                                         Franklin D. Roosevelt https://www.dannen.com/ae-fdr.html https://www.sopronmedia.hu/cikkek/81-eves-az-einstein-szilard-level-amely-megvaltoztatta-a-vilagot

 

Ezt a folyamatot el szoktam magyarázni a gyerekeknek két húszforintossal, hogy hogyan lehet lelassítani, illetve megállítani ütközéssel egy részecsét. Két húszforintost hogyha egymással pont szembelökünk úgy, hogy az egyik áll, a másikat nekilöktük, akkor amelyiket meglöktük, az a nekikoccanás után meg fog állni, és a másik, amelyik meglökte, az elindul tovább abba az irányba. Ugyanezt képzeljük el a húszforintos helyett neutronnal, tehát így állíthatunk meg egy neutront. Annak nagyon kicsi az esélye, hogy pont centrálisan ütköznek, hanem csak így oldalról elkapják egymást, és néhány vagy 100 ütközés után már úgy lelassul a neutron, hogy utána képes uránatommagot hasítani. Na és akkor így jött a Manhattan-projekt nagy szerencséje, hogy Szilárd vegyészmérnök volt. Tudta, hogyan készül a szén. A tiszta szén gyártása során bórt használnak, a bór pedig olyan anyag, amely elnyeli a neutronokat. Úgy mondjuk: neutronfalók. Akkor az a furcsa eredmény állt volna elő, hogy na, széthasítottunk egy atommagot, megszületnek az újabb kis neutronok, és akkor ott van a bór, ami megeszi a neutronokat. Akkor Szilárd rájött, hogy olyan szenet kell csinálni vagy alkalmazni, amelyik nagyon tiszta, és nincs benne bór. Nagyon sokat kilincselt az amerikai vegyi vállalatoknál, hogy ki tud ilyet előállítani. Sokan azt mondták, hogy ez nagyon nehéz. Nehezen, de talált végül egy üzemet, amelyik elő tudta állítani ezt az úgynevezett bórmentes szenet.

Most pedig térjünk rá a német atombombaprogramra! Nagyon jól éreztek Szilárdék, hogy az is beindult, és ugyanide jutottak a németek. Egy híres kémikus volt megbízva, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet lelassítani a neutront. Neki is eszébe jutott a szén, de amilyen szenet ő alkalmazott, az ilyen bórral telített szén volt, és a mérései azt mutatták, hogy a szén alkalmatlan a lassításra. Ezért a németek le is tettek a szénről, és a nehézvízre váltottak át. Ennek a történetét már sokan ismerik a világháborúból.

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Szilárd 1942-ben Chicagóba költözik. Mi követi ezt?

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Chicagóban 1942 után, mikor beindult az első láncreakció, kezdődött el igazából az atombombagyártásnak a folyamata. Ő is részt vett ebben, sok más magyar tudóssal egyetemben, nevüket említsük meg: Neumann János, Wigner Jenő, Teller Ede és fiatal alkalmazottak, fiatal tudósok, akik később híresek lettek. A magyarok közül Lax Péter matematikus és Kemény János matematikus, aki felfedezi a Basic számítógépes nyelvet és az időosztásos (time-sharing) üzemmóddal működő számítógépet. Nem ismerjük azoknak a mérnököknek, technikusoknak a nevét, akik még rajtuk kívül részt vettek a programban. A tudósok neve jobban megmaradt, dokumentáltabb volt. Százötvenezer ember vett részt a projektben, biztosan volt közöttük ezen az öt-tíz emberen kívül még más magyar is, érdekes lenne ennek a történetét is feldolgozni.

Neumann János               Wigner Jenő                      Teller Ede               Lax Péter                 Kemény János https://raketa.hu/120-eve-szuletett-a-xx-szazad-legnagyobb-magyar-tudosa https://www.atomicarchive.com/resources/biographies/wigner.html https://www.origo.hu/tudomany/20180115-az-egyesult-allamokban-alkoto-vilaghiru-tudos-halalaig-magyar-hazafi-maradt.html https://hu.wikipedia.org/wiki/Lax_P%C3%A9ter#/media/F%C3%A1jl:Peter_Lax.jpg https://nullahategy.hu/negyedevszazada-halt-meg-kemeny-janos-matematikus/

Érdekes dolog, hogy miközben ment ez a projekt, az amerikaiak már elkezdték dokumentálni. Szilárdnak az volt a véleménye, hogy rosszul van dokumentálva a projekt. Mondta is ezt egyik barátjának, Hans Bethének, és hozzátette, hogy „én le fogom írni, hogy mi történik itt pontosan, leírom pontosan a tényeket”. Azt mondja erre Hans Bethe: „Leó, nem gondolod, hogy Isten ismeri a tényeket?” Erre Szilárd azt válaszolja: „Az lehet, de nem az én verziómban”. Érdekességképpen meg is jelent egy ilyen könyv, a címe His Version of the Facts, Szilárd Leo, pont ez a címe: A tények Szilárd szerinti verziója. Ez az írás nagyon fontos dokumentumokat tartalmaz, levelezéseket az atomfizikáról.

Teljes gőzzel folyt az atomkutatás, végül közeledtek a végtermékhez, amikor kitudódott, hogy a németek nem jutottak el ilyen szintre, mint ők. Érezték, hogy közeledik a vége a világháborúnak, és nem lesz német atombomba. Szilárd, aki kezdeményezte az atombomba kifejlesztését, megint a kezdeményezők között volt abban, hogy ha már elkészül, akkor ne használják. Petíciót indított el az atomtudósok között, ő meg James Frank Nobel-díjas kiváló fizikus. Próbálták meggyőzni a projektben részt vevő kutatókat, atomtudósokat, hogy írják alá ezt a petíciót, amiben javasolják, hogy ne alkalmazzák polgári lakosok ellen. Az új-mexikói sivatagban csinálnak majd egy tesztrobbanást, ahova meghívják a japánokat, és bemutatják nekik, hogy egy ilyen eszköz áll a rendelkezésükre. Sajnos ennek nem lett foganatja. Az amerikai hadvezetés másként gondolta, mint a tudósok. Végül, mint tudjuk, alkalmazták ezt a fegyvert, de ha Szilárdra hallgattak volna, akkor ez is elkerülhető lett volna.

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Sőt levelet is írt Roosevelt elnöknek.

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Igen, Szilárd több alkalommal írt levelet magas rangú személyiségeknek. Már az első levél is Rooseveltnek ment, aztán ment a második levél külön petícióval, és úgy mesélik, hogy a levél már el lett küldve, amikor 1945. április tizenkettedikén bemondta a rádió, hogy meghalt Roosevelt elnök, és valószínűleg ez akadályozta meg, hogy a levél eljusson hozzá, így soha nem jutott el semelyik amerikai elnökhöz.

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Sőt 1945 júliusában Szilárd petíciót küldött Truman elnöknek is.

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Meghalt Roosevelt, utána jött Truman elnök. Szilárd rögtön megkörnyékezte őt is. De az ellentábor nagy vezetőit is megkörnyékezte levelével. Kevesen tudják, hogy később magának Sztálinnak is írt a háború után, amikor már bevetették az atomfegyvert.

Ha már megemlítettem Sztálinnak a nevét, akkor hadd mondjam el, hogy mi történt a potsdami tárgyaláson Truman és Sztálin között. Amikor megtörtént Új-Mexikóban, Alamogordóban az atombomba tesztrobbantása, egy távirat ment Trumannak, méghozzá egy rejtjelezett távirat: „Az olasz hajós megérkezett az új világhoz.” Az olasz hajós egyébként Enrico Fermi volt, aki szintén részt vett a programban. Szilárddal együtt csinálták az atomreaktort. (Ezen a ponton Varga János tanár úr tévedett a távirat szövegét illetően. Az ő egyetértésével és jóváhagyásával javítjuk ki a beszélgetésben összekeveredett táviratot. Egyúttal képileg is ideszerkesztjük az 1942. december 2-án beindított szabályozott láncreakcióról készített képeket. A távirat helyett egy rejtjelezett telefonhívás volt a fenti szöveg a sikeres kísérletről és az első atomreaktorról. A rejtjelezett teljes szöveg: „Az olasz kormányos most kötött ki az Újvilágban. A bennszülöttek barátságosan fogadták.” Ez a jelenet látható a Day One című film 38. percében.)

Gary Sheehan rajza a Chicago Pile-1 nevű atommáglya első szabályozott láncreakciójának 1942. december 2-án történt beindításáról https://hu.wikipedia.org/wiki/Atomenergia, https://monsooninfo.blog.hu/2014/11/19/megbukott_tesibol_a_nobel-dijas_wigner_jeno

Amikor megérkezett a távirat, akkor Truman úgy gondolta, hogy kiemelt tárgyalási pozícióba került. A tárgyalások közben félrehívta Sztálint, és tolmács segítségével közölte vele, hogy „most kaptam hírt, hogy sikerült előállítanunk egy olyan fegyvert, amely képes egy várost letörölni a föld felszínéről”, majd várta, hogyan reagál erre Sztálin. Sztálinnak a szeme sem rebbent. Truman arra gondolt, hogy Sztálin nem fogta fel ennek a jelentőségét. Később kiderült, hogy Sztálin többet tudott az atombombáról, mint Truman. A KGB hírszerzőjén keresztül informálták az atombomba előállításának minden fontos fázisáról, így többet tudott arról, mint az amerikai elnökhelyettes.

Winston Churchill, Harry S. Truman, Joszif Sztálin a tárgyalás szünetében Potsdamban https://www.duol.hu/helyi-kozelet/2018/07/sztalin-szinte-mindent-elert-a-konferencian-amit-szeretett-volna

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Egy idő után Szilárd egyre aktívabban foglalkozik a politikával.

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: A hirosimai atombomba-támadás után sok tudós lelki válságba került. Különösen azok, akik ellenezték a további atomfegyverkezési verseny hajszáját. Közülük sokan abba is hagyták az atomfizikával való foglalkozást, többek között Szilárd Leó is. Elkezdett biofizikával foglalkozni. Az előbb említettük, hogy Szilárd azt mondja a kilencedik parancsolatában: „Végezd munkádat 6 éven át, de a 7. évben vonuljál el”. Neki mindig az volt a véleménye, hogy körülbelül 6-7 évet kell foglalkozni egy területtel, nagyon mély eredményeket kell elérni, majd utána át kell menni egy másik területre, és ott kell jó eredményeket elérni. Ehhez Szilárd kellett, aki ezt meg tudta tenni. Előre látta a biológia fejlődését, sokkal hamarabb, mint bárki más a világon. Rájött, hogy a nagy találmányok ezután a biológiában lesznek, és átnyergelt a biológia területére. Itt kezdett el foglalkozni az ember memóriájának és az öregedés kérdésével, annak genetikájával, és itt is kiváló eredményeket ért el. Itt is van egy találmánya, ez a bizonyos kemosztát, amivel baktériumtenyészeteket lehet létrehozni és azoknak a működését szabályozni. Erről is állították, hogy ha ezt jobban kifejtette volna, ebből is lehetett volna Nobel-díj. Egyébként a tudósok nagy többsége alapvető dolgokat nem talál fel. Ha valaki fel is talál valamit, akkor ezt mint édes gyermekét titokban tartja, és nem szereti, hogyha elorozzák előle, de Szilárd teljesen más alkat volt. Szilárdnak annyi ötlete volt, hogy a sok ötletét csak úgy szórta. Ha ő maga mind kidolgozta volna, még egyszer mondom, legalább öt Nobel-díjat kasszírozhatott volna be. Nem tette meg, hanem megtette helyette más, aki az ő ötletét kidolgozta, és ő lett Nobel-díjas. Már a biológia területéről is van kettő ember. El is ismerik, hogy ők Szilárd kutatásai alapján érték el ezeket a tudományos eredményeket, például Jacques Monod francia genetikus.

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Az tudjuk, hogy miről szól az öregedés elmélete?

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Nem ismerem pontosan Szilárdnak ezt a dolgozatát, utólag úgy ismertetik, hogy jó gondolatokat írt le. Nem járt téves úton.

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Szilárd Leó feladva addigi pályafutását biológusként kezdett dolgozni. Diagnosztizálta a hólyagrákot, amely betegségben maga is szenvedett. Feleségével áttanulmányozta a szakirodalmat, és módszereket dolgozott ki a betegség felszámolására. Betegségét arra használta fel, hogy új gyógyászati eljárást dolgozzon ki, a rák radioterápiáját.

Hogy felgyógyult-e betegségéből, avagy milyen jellegű publikációkat jelentetett meg, milyen szokásai voltak, mikor és hogyan találkozott Nyikita Hruscsovval, egy későbbi időpontban tudhatják meg. Az elmúlt percekben Szilárd Leó munkásságáról Varga János mérnök-tanárral beszélgettem. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. További szép estét kíván a szerkesztő: Kozma Ágnes. Viszonthallásra.

Második rész

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Diagnosztizálta a hólyagrákot, amely betegségben maga is szenvedett.

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Ez nagyon érdekes volt. Minden embernek van valami buta szokása, pl. Einsteinnek az volt a szokása, hogy állandóan mezítláb volt, tehát sohasem használt zoknit. Egyszer az amerikai elnöknél volt vacsorára vagy bankettre hivatalos. Ott fölhúzta a nadrágját, és mondta egyik barátjának, hogy „nézze meg, az én lábam, most sincs rajtam zokni”. Szilárdnak is volt egy olyan szokása, hogy a kis dolga után nem húzta le a vécét. Szilárd egyszer kint járt Svédországban Klein Györgynél, aki jó barátja volt. Klein egyébként hosszú ideig a Nobel-díj-bizottságnak volt tagja, ők döntötték el, hogy ki kaphat Nobel-díjat, nos hát már ott is volt egy magyar. Szilárd elment vécére, és utána Klein Györgynek is el kellett mennie. Látta, hogy véres vizelet van a vécében, és mivel ő biológus is volt, rögtön felhívta rá Szilárd figyelmét: „Leó, meg kellene vizsgáltatnod magadat, mert az nem jó jel, hogy véres a vizeleted”. Meg is ejtették a vizsgálatot, és akkor ott diagnosztizálták, hogy ez hólyagrák. Szilárd kérdezte Kleint: „Nem ismersz egy jó sebészt itt?” Klein körbenézett, s végül megtalálta Svédország leghíresebb, legjobb sebészét. Szilárd meg akarta ismerni ezt a híres embert, meg akart győződni róla, hogy elég intelligens-e ahhoz, hogy „engem megműtsön”. Summa summarum, valószínűleg Szilárd nem találta elég intelligensnek az orvost, így akkor nem műttette meg magát. Visszament Amerikába, és ott műtötték meg Washingtonban. Utána még sugárterápiás kezelést is kapott.

Ez egy másik érdekes dolog: Ő, aki annyira ismerte az atommag fizikáját, nem érthetett egyet az orvos szakvéleményeivel és azzal a módszerrel, ahogy őt akarja sugárkezelni. Ezért számításokat végzett, és ő maga meghatározta a mértéket. Egy magyar származású fizikus, Balázs Nándor, aki személyes jó barátja volt Szilárdnak, mesélte el, hogy történt ez. Szilárd maga meghatározta tehát, hogy nem annyi rad, hanem annyi rad. Talán 8000 radot számolt ki. Bement a radiológushoz, hogy ez akkor a dózis. A radiológus mondta neki, hogy ez meg fogja ölni, de ő ragaszkodott hozzá, hogy szerinte ez fogja majd elégetni az ő hólyagrákját. Szilárd ragaszkodott az igazához, végül a radiológus mondta neki: „Ha így akarja megölni magát, akkor ölje meg!” Ezt a kezelést alkalmazták, ezt a nagy dózist, és Szilárd kezdetben nagyon legyengült, mesélte Balázs Nándor. Bement hozzá a kórházba, lógott a bőr az arcán, rettenetesen rosszul nézett ki. „Majd egyik nap bemegyek, akkor már ült az ágyán, és kicsikét pirospozsgás volt az arca, és attól kezdve gyors felépülés következett be.” Lényeg, hogy teljesen fölépült, eltűnt a hólyagrákja. Később, a halála után felboncolták, és semmi nyomát nem találták hólyagráknak. Ő volt az első ember a tudománytörténelemben, aki képes volt erre, és olyan biztos volt a saját tudásában, hogy még az életét is kockára merte tenni, hogy neki van igaza, nem az orvosnak.

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Ebben partnere volt felesége is, mert az ő segítségével tanulmányozta a szakirodalmat.

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Gertrud Weiss volt a felesége. Érdekes házasság volt: volt, hogy együtt éltek, volt, hogy nem. Szilárd nagyon sokat lakott szállodákban, pl. Washingtonban a Dupont Hotelben.

Gertrud Weiss és Szilárd Leó a Dupont Hotelben                               Morris (Maurice) Goldhaber https://library.ucsd.edu/dc/object/bb7817653n ,                               https://www.bnl.gov/newsroom/news.php?a=22301

Még egy emléktábla is ki van téve, hogy itt lakott hosszú ideig Leo Szilard, a híres atomfizikus és a felesége, akivel együtt tanulmányozták az akkor még igen kevés rendelkezésre álló, de értékes dokumentációt. Még volt egy nagyon jó tanítványa az egyetemen, Morris (Maurice) Goldhaber, őt hívta meg még, és így hármasban találták ki ezt a kúrát, ami végül meggyógyította őt.

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Novelláskötetet írt A delfinek hangja címmel.

 

Szilárd Leó: A delfinek hangja magyar kiadása https://moly.hu/konyvek/szilard-leo-a-delfinek-hangja

Az Országos Szilárd Leó Fizikaverseny Delfin-díja https://www.szilardverseny.hu/dijak/szilard-leo-tanari-delfindij

 

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Politikai érdeklődésének óriási fejezete van, mint említettem a beszélgetésünk elején, Szilárdot két dolog érdekelte: a politika meg a fizika. Az atomtámadás után ő is azok közé a fizikusok közé tartozott, akik némi lelkiismeret-furdalást éreztek. Ezért Szilárd az atomenergiának a békés felhasználása mellett szállt síkra. Ellene volt az atomkísérleteknek, és szerette volna, hogy a két nagyhatalom ebben valami kompromisszumra jut. Szokták mondani, hogy Szilárd Leó a béke híve. Mondhatni békeharcos lett, annak is a motorja volt. Akármivel foglalkozott, mindenben rendkívül agilis volt. Akkor alakult meg egy kanadai milliárdos támogatásával egy kis kanadai faluban, Pugwashben az atomtudósok mozgalma és első konferenciája. Meg is maradt a nevükben ez a falunév, úgy hívják, hogy Pugwash-mozgalom. A mozgalomban atomtudósok vesznek részt és alakítják ki nézeteiket. A mozgalom megalakításában és a későbbi működtetésében Szilárd Leónak óriási szerepe volt. „Ő volt a Pugwash-mozgalomnak a motorja.” – mondja Joseph Rotblat, aki szintén részt vett benne Szilárdhoz hasonló aktivitással, és ő például Nobel-békedíjat kapott ezért a munkájáért, amit Szilárd Leó is megérdemelt volna.

Joseph Rotblat Nobel-békedíjas atomfizikus https://www.britannica.com/biography/Joseph-Rotblat

Szilárd Leó minden eszközt megragadott arra, hogy tájékoztassa a közvéleményt, hogy a fiatalokat megnyerje. Akkoriban szokásban voltak a tudományos-fantasztikus novellák, akkoriban élték virágkorukat. Szilárd Leó is írt egy tudományos-fantasztikus novellát, Üzenet a csillagokhoz a címe.

Szilárd Leó cikkeket írt, kiváló aktivitású békeharcos lett, sajnos nem méltányolták a tevékenységét kellőképpen. Tudományos tevékenységéért igazi szakmai elismerést sohasem kapott. Nem kapta meg a Nobel-díjat. Barátja, Wigner Jenő megkapta. Egyik beszélgetésükkor Szilárd megjegyezte: „először nekem kellett volna megkapni”.

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Egy szatirikus művében a tudomány túlszervezését gúnyolja, kifejti, hogy ha a tudomány fejlődése egyre gyorsabb, egyre nagyobb veszélybe sodorja a politikailag fejletlen emberiséget, akkor mit lehetne tenni a tudomány megállítása érdekében. Ez is érdekes dolog lehetett.

1959 októbere és 1961 októbere között tárgyalásokat folytatott Nyikita Hruscsovval. Itt is vannak jó történetek.

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Szilárd a békeharcos tevékenységeiben odáig ment, hogy legelőször – már korábban, 1953 környékén – Sztálinnak írt levelet. Amerikában van egy törvény, azt hiszem, még most is életben van, ezt 1789 táján hozták az Egyesült Államokban, amely megtiltja, hogy amerikai állampolgár külföldi állam államfőjének közvetlenül levelet írhasson. Úgy gondolták, hogy ez az Egyesült Államok külpolitikáját veszélyezteti, tehát hogy kerülő úton fordul valaki magas beosztású emberhez. Ezért nem merte ő elküldeni Sztálinnak közvetlenül ezt a levelet, hanem publikálta valamelyik neves folyóiratban nyílt levélként. Hogy aztán ez eljutott-e Sztálinhoz vagy nem, nem tudjuk, de az biztos, hogy nem válaszolt rá. Meghalt Sztálin, jött Hruscsov később, és Szilárd megpróbálkozott Hruscsovval. 1959 nyarán, ahogy Ágnes említette, írt levelet Hruscsovnak. Akkor már működött a Pugwash-mozgalom, és abba próbálták bevonni az orosz atomtudósokat is. Szilárd szerette volna, hogyha személyesen is találkoznak a szovjet és az amerikai atomtudósok, és közösen vitatják meg a problémákat. Írt Hruscsovnak, de erre sem kapott választ. Jött 1960, a következő év, akkor volt az ENSZ-közgyűlés Amerikában. Oda Hruscsovnak el kellett mennie. Ez volt az a nevezetes közgyűlés, sokan úgy ismerik, amikor Hruscsov a vita hevében lehúzta csizmáját. Ezt az alkalmat használta fel Szilárd.

Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió első emberének felszólalása az 1960-as ENSZ-közgyűlésen https://infovilag.hu/tortenelem_merlegen_120_eve_szuletett_hr/

Gillette borotva az 1950-es évekből https://forum.index.hu/Article/showArticle?go=105281614&t=9181026

1960-ban írt neki levelet, erre már válaszolt Hruscsov, aki kifejezte együttérzését és hogy jó gondolatnak tartja, hogy a két szemben álló tábor tudósait hívják össze, találkozzanak és vitassák meg a tudományos kérdéseket. Ebben a levélben Szilárd kért egy személyes találkozót Hruscsovtól. Szerencséje volt, illetve maga is meglepődött, hogy ugyan nem írt vissza, de mikor már kint volt Amerikában, egyszer megcsörrent a telefon Szilárd szobájában. A nagykövetségtől szóltak, hogy Hruscsov elvtárs fogadná ekkor meg ekkor, 15 percet kap, hogy kifejtse véleményét és elmondja gondolatait a főtitkárnak. Nagyon megörült Szilárd, összekapta magát, nem akart üres kézzel menni, lement a lakásához legközelebbi drogériába. Amerikában akkor jött divatba az önborotva, vett neki egy ilyen borotvakészletet, hozzá zsilettpengéket. Ezt vitte apró ajándékként Hruscsovnak, aki ennek nagyon megörült, akár egy kisgyerek. Mikor Szilárd átadta, mondta Hruscsovnak, hogy ígéri, hogy amíg nem tör ki az atomháború, addig havonta fog neki küldeni utánpótlás zsilettpengéket. Hruscsovnak volt humorérzéke és megjegyezte: „Én úgy gondolom, hogy ha kitör az atomháború, akkor nem lesz szükségem önborotvára”.

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Kik azok a marslakók?

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Az egyik marslakó Szilárd Leó. A marslakó kifejezés szintén a második világháború alatt az atombombaprojektben terjedt el. Említettük, hogy több magyar részt vett benne. Mindegyik nagyon kiváló képességű volt. Enrico Fermi felesége, Laura Fermi írt egy könyvet, nagyon érdekes elolvasni, Atom a családban a címe. Ebben nagyon sok történetet ír le a férjével kapcsolatban. Az egyik ilyen, hogy mi volt Fermi véleménye a magyarokról. Fermi azt mondta: „életem során akárhány magyarral találkoztam, az mind vagy okos, vagy nagyon okos volt”.

Enrico Fermi  https://www.behance.net/gallery/29132953/Colorisation-of-a-photograph-of-Enrico-Fermi

Az okosak, mint Szilárd, Teller, a nagyon okos pedig Neumann lehetett, aki szintén részt vett a Manhattan-projektben. Fermi egy kollégájának mondta a Neumann-nal való beszélgetés után: „Te, ez a Neumann annyival többet tud tőlem a matematikából, mint amennyit én többet tudok nálad”. Akkor terjedt el ez a vélemény, hogy honnan van a magyaroknak az okossága, és az a legenda járta, hogy valamikor a Marsról egy űrhajó szállt le Közép-Európának ezen a részén, és ezekből a marslakókból fejlődtek ki a magyarok. Az egyik tudós hozzá is tette, hogy „három bizonyíték van arra, hogy a magyarok a marslakók, az egyik az, hogy nagyon szeretnek vándorolni, a másik az, hogy nagyon logikus nyelvet beszélnek, és a harmadik pedig az, hogy nagyon okosak”.

Szilárd Leó – Wigner Jenő – Enrico Fermi 1939 januárjában a Colorado Egyetemen Képkocka a Day One című filmből https://archive.org/details/a.napday.one.1989.vhsrip.h264.hunjocoka

Két nappal ezelőtt egy antikváriumban vettem egy könyvet Kempelen Farkas életéről, és beleolvasgattam. A tudománytörténettel foglalkozó embernek szerencséje van már a könyv kinyitásával is.

Alighieri Dante (1265–1321) itáliai költő https://iriszkoszoruja.blog.hu/2018/07/18/dante_isteni_szinjatek_355

Kempelen Farkas (1734–1804) magyar polihisztor  https://cultura.hu/kultura/kempelen-farkas-feltalalo-polihisztor/

Kempelen Farkas írja, hogy kiment Olaszországba. Jó érzéke volt a rajzoláshoz, és felfogadott egy művészt, aki tanította őt rajzolni. A művész nagyon elégedett volt, hogy napról napra jól fejlődik Kempelen, milyen jól rajzol. Kempelen meg is jegyezte, hogy Dantének az Isteni színjátékában már le van írva (majd el fogom olvasni, csak így hirtelen nem találtam meg), hogy az „ungaréze” milyen tehetséges nép. A festő nem tudta, hogy magyar, csak amikor Kempelen Farkas bevallotta, hogy Magyarországról való, akkor mondta ez a festő, hogy: „ Á, ungaréze, azok nagyon tehetségesek.” Tehát így alakult ki ez a marslakó-koncepció. Egy másik történet, ami még ide kapcsolódik, hogy Fermi szeretett tudományos kérdéseket feltenni, de előtte mindig hosszú litániát mondott, amikor elkezdett elméletileg gondolkodni. Fermi mondja, hogy „a világegyetem tele van galaxisok milliárdjaival. Ezek egyike csak a mi Tejútrendszerünk. Ezekben több milliárd csillag van. Nagyon sok nyilván olyan, mint a mi Napunk, Ezek körül bolygók keringenek, ezeken a bolygókon víz lehetséges, és kialakul az életnek valami csírája, ami bonyolult struktúrává fejlődik, és civilizáció keletkezik, tudomány fejlődik ki rajtuk. Ezek a lények elmennek a szomszédos bolygókra.” Ezután Fermi azt kérdezte, hogy „ha így van, akkor most hol vannak, merthogy nincsenek itt, s akkor megszólalt Szilárd Leó, akinek jó humorérzéke volt: „dehogynem, ezek itt vannak, csak magyaroknak hívják magukat”. Így alakult ki, így keletkezett a marslakók legendája. A szűkebb értelemben vett marslakók közé számítják Neumann Jánost, Szilárd Leót, Wigner Jenőt, Teller Edét és Kármán Tódort, akik még az amerikai tudós társaik közül is kicsit kilógtak szellemi képességeik és teljesítményeik alapján, és kivívták a világ csodálatát. De azt hiszem, hogy ezt a kört ki lehetne bővíteni, és még nagyon sok más híres tudóst is mondhatnánk, akiket ebbe a körbe beleérthetnék, például kimaradt Gábor Dénes, aki Nobel-díjas volt, vagy bevehetnék Láncos Kornélt is ebbe a körbe, akiről már beszélgettünk.

Gábor Dénes, a hologram feltalálója https://magyar.elso.xyz/gabor-denes-holografia/

Lánczos Kornél matematikus és fizikus https://www.sopronmedia.hu/cikkek/vilaghiru-matematikus-es-fizikus-lanczos-kornel

KOZMA ÁGNES RIPORTERNŐ: Van még valami fontos, amit nem mondtunk el Szilárd Leóról?

VARGA JÁNOS MÉRNÖK-TANÁR: Mi volt a véleménye tudós társainak Szilárd Leóról? „Szilárd mindenütt feltűnt, ahol tudományos viták zajlottak. Sokuknak úgy tűnt, hogy egyszerre akár több helyen is képes különös részecske módjára megduplázódni, majd újra eltűnni, ugyanakkor máshol feltűnni, egészen váratlan helyen és időben” – mondta Hans Bethe Nobel-díjas fizikus. Szilárdot tudományos körökben úgy is hívták, hogy a „tudományos bögöly”. Állandóan járta a laboratóriumokat, hol itt volt, hol ott, és amikor kérdezte a tudós társát, hogy „mivel foglalkozol?”, az válaszolta neki, hogy „ezt meg ezt csinálom”, akkor Szilárd mondta neki: „ó, nem jó így csinálni, hanem így meg így jó”. És akkor elmondta az ő ötleteit, na persze ezen sokan meg is haragudtak, de legtöbbször bevált, és aki megfogadta Szilárd ötleteit, abból még Nobel-díjas is kerekedhetett. Nagyon szép véleménye volt róla Wigner Jenőnek, barátjának, tudós társának. Azt mondja: „Tudósok között eltöltött hosszú életem során soha senkinél nem találkoztam több képzelőerővel és eredetiséggel, a gondolat és a vélemény nagyobb függetlenségével, mint Szilárd Leónál”. Valóban, annyira fantáziadús ember volt, és szinte ontotta magából a tudományos öleteket. Valaki egyszer azt mondta: „Szilárd olyan könnyen dobálózik az ötleteivel, mint egy maszáj törzsfőnök a feleségeivel”. Említettük a házasságát. Nem volt gyereke, nem született gyermeke, talán ezért is volt az, hogy nagyon gyakran idézte József Attilának a következő gyönyörű szép négy sorát: „Szép a tavasz és szép a nyár is, / de szebb az ősz s legszebb a tél / annak, ki tűzhelyet, családot / már végképp másoknak remél”.

Ezzel a gondolattal tudnánk befejezni beszélgetésünket Szilárd Leóról, erről a valóban sokoldalú zseniről, aki igazából szakmai elismerést nem kapott, és árnyékban maradt, azt hiszem, méltatlanul. Aki többet akar megtudni, és felkeltettük az érdeklődését, akkor az olvassa el William Lanouette-nak a Magyarországon is megjelent könyvét Szilárd Leóról, címe: Szilárd Leó – Zseni árnyékban.

Varga János tanár úr képei

 

Ajánlott irodalom:

1.       https://csibeszkemagazin.hu/szilard-leo-ne-vessek-az-atombombat/

2.       http://fizikaiszemle.hu/archivum/fsz9802/szleo9802.html

3.       https://hu.wikipedia.org/wiki/Szil%C3%A1rd_Le%C3%B3

4.       Dante Alighieri: Isteni színjáték: https://mek.oszk.hu/00300/00362/00362.pdf

5.       Kellermayer Miklós: „Ó boldog Magyarország! csak ne hagyja magát félre vezetni már –” cikk http://web.axelero.hu/kesz/jel/02_12/kellermayer.html

6.       https://atomeromu.mvm.hu/-/media/PAZrtSite/Documents/Tudastar/Atomtortenelem/Korai-eredmenyek.ashx

7.       Day One (A nap) című film https://archive.org/details/a.napday.one.1989.vhsrip.h264.hunjocoka
https://videa.hu/videok/film-animacio/a-nap-1989-vhsrip-IhNJuyRcBysRXPSU